Wiedemann Bernadett Mosonmagyaróváron született, ahol hatéves korától zongorázni tanult, majd – több iskolai énekverseny megnyerése után – a Győri Konzervatórium ének tanszakán folytatta tanulmányait, Horváth Jenő Kálmán növendékeként. 1987-93 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola opera tanszakos hallgatója volt, ahol Bende Zsolt és Eőry Zsuzsanna tanítványaként végzett, s a diploma megszerzése után, 1993-ban rögtön a Magyar Állami Operaház tagja lett.
1989-ben a Karlovy Vary-i Énekversenyen első díjat nyert dal és oratórium kategóriában, 1997-ben pedig harmadik helyezést ért el a Római Énekversenyen.
Repertoárjába tartoznak Verdi drámai mezzo hősnői (Amneris, Azucena, Ulrica, Eboli) és Wagner alt hősnői – Erda, Waltraude szerepei. Számos oratórium és mise alt szólamát énekli itthon és külföldön egyaránt.
Vendégszerepelt Európa csaknem valamennyi országában, valamint Japánban és Brazíliában. Olyan művészekkel dolgozott, mint Polgár László, Jevgenyij Nyesztyerenko, José Carreras, illetve a karmesterek közül Jurij Szimonov, Pier Giorgio Morandi, Rico Saccani, Kobayashi Ken-Ichiro.
Művészi munkáját olyan társulati kitüntetésekkel ismerték el, mint a dr. Mándy és felesége alapította Juventus-díj (1999), valamint a Székely Mihály-emlékplakett (2000). Művészi munkájáért 2006-ban a Liszt-díjat is átvehette.
