Egy materiális, a transzcendenciát tudomásul nem vevő, sőt, veszélyesnek tartó világban vagyunk, ahol az ember csak test és hús, anyag, impulzusok nélkül létezik. Hideg és kiszámított minden, a társadalom kasztokra oszlik, minden óramű pontossággal működik. Ebbe a világba érkezik meg József, a maga szubjektiv világlátásával és energiája szétzilálja a rendet. Miképpen Salome Keresztelő Szent Jánosban, Potifárné Józsefben látja meg az oly régóta áhított férfit, aki kizökkenti érzéketlenségéből. Vallás és erotika, extázis és transzcendencia mindig is összetartoztak, és ebben a különös táncműben már-már merész módon tűnik el a határ a kettő között.
A Szegedi Kortárs Balett előadásában Juronics Tamás rendező-koreográfus a tőle megszokott módon kitágítja a történet értelmezési síkjait, kiemelve azt a vallásos/bibliai, de még a századfordulós bécsi pszichoanalízis világából is, a jövőbe vetítve absztrahálja a legendát, szorongató disztópiát tárva elénk.