A mese színhelye az idilli Pomedória és az ördögi Zordánia, ahol minden pont olyan, mint Pomedóriában, csak fordítva; mondhatni jin és jang, így teljes a világ. A bűverős zordán boszorkánykirálynő, Mortadella bosszút esküszik, amiért nem hívták meg Szaváriusz király fiainak lakodalmára, és hollóvá varázsolt rabszolganőit rákényszeríti, hogy dézsmálják Pomedória kincsét, legfontosabb bevételi forrását, az aranyalmát. Hanem a legkisebb királyfi, a nősüléstől eddig tartózkodó Árgyélus elfogja a főhollót, miáltal megtörik a gonosz varázs, a tolvaj madár legott visszaváltozik szépséges leánnyá…
„A téma Schlanger András rendező barátunk ötlete volt, és nem volt nehéz megnyernie sem Tóth Pétert, sem pedig bennünket, állandó szövegezőtársait. Az ősidőkben, 1987-ben kettesben írtuk (Gvadányi és Gaál József után szabadon) A peleskei nótárius című bohózatot, és már akkor Várady Szabolcs írta a dalszövegeket Darvas Ferenc zenéjére. Azóta is érvényes a sokszor kipróbált munkamenet: András és én megírjuk prózában a szövegkönyvet, amit aztán Szabolcs (Weöres szavával élve:) „berímel”. A prózaszekcióban Andrásé a legtöbb ötlet, én pedig leginkább szövegszabászként működöm. A legnagyobb öröm aztán azt látni, hogy Szabolcs mit hoz ki a félig nyers anyagból. Kevés szavú költő, de librettistaként gyors, mint a villám, és… jó, tudom, elfogult vagyok a barátommal, de nem csak én mondom, hanem… hanem mindenki: bravúros.”
Bognár Róbert