„Félőlénynek van egy könyvtára, a könyvtárában sok-sok mese, a sok-sok mese pedig arról szól, mint tudjuk, hogy a gonoszoknak a mesék végén tutira annyi lesz. És mert ez le van írva, akkor ez is a világ, sőt, ez a világ, és amíg ezeket a meséket mondja valaki, vagy akár ha nem mondja, de mondhatja, csak a kezébe kell vennie az egyik könyvet a sok közül, és már olvashatja is fennhangon, mondjuk teázás közben, addig a szörnyek világa csak rút látszat, illúzió, kamu.”
Békés Pál
De mi lenne a világgal mesék nélkül, milyenek a szörnyek, ha övék a világ, hogyan lehet Félőlényből újra Élőlénnyé válni? A választ mindenki megtudhatja, aki nem fél eljönni a színházba, de azért a biztonság kedvéért a családját is magával hozza. Békés Pál zenés meséje szentimentalizmus nélkül, groteszk humorral, szeretettel kezel félős gyereket és felnőttet egyaránt. Szórakoztat, elvarázsol, s közben megtanít a bátorság fontosságára, a mesék erejére.
